A tanítással tanulással kapcsolatban mindannyian rendelkezünk valamilyen filozófiával, amely sok esetben nem is tudatosodik bennünk. Pedagógusként azonban elkerülhetetlennek gondolom, hogy ezeket a nézetek a pedagógus tudatosítsa magában, és pontosan meg tudja fogalmazni saját filozófiáját a tanulásról.

Ennek a filozófiának szerves részét képezik a különböző didaktikai elméletek. Bár sokszor elhangzik a pedagógusképzésben résztvevő hallgatóktól, hogy teljesen feleslegesen tanuljuk a ezeket az elméleteket, hiszen - elképzelésük szerint - sosem fogjuk a gyakorlatban ezeket használni, hasznosítani. Valójában azonban azt gondolom, hogy pontosan az egyetemi előadásokon tanult számtalan pedagógiai elmélet fogja megadni az alapját annak, hogy a fent említett tudatos tanítás, nevelés meg tudjon valósulni. Magyarán szólva: a tanítási elméleteket nem is igazán abból a szempontból tartom fontosnak, hogy összehasonlítva egymással őket, felállítsunk egy hatékonysági sorrendet, hanem sokkal fontosabbnak tartom, hogy ezeket ismerjük, és ezekre fel tudjunk építeni egy saját tanítási filozófiát.

Ha tovább haladunk a tanítási filozófia barlangjában, akkor nyilvánvalóan a gyerekek tanulásának céljával/céljaival is szembe találjuk magunkat. Itt szintén nem azt tartom fontosnak, hogy mi pedagógusok (szülők) egzaktan meghatározzuk, hogy a gyerekeknek miért kell tanulniuk, hanem azt, hogy legyünk tisztában a különböző tanulási célokkal, melyekkel segíteni tudjuk, hogy a gyerek saját maga tudjon megfogalmazni önmagának tanulási célokat.

A felsorolt közvetetten befolyásoló tényezőkön után most ejtsünk szót néhány olyan tényezőről, melyek közvetlenül is befolyásolni tudják a tanítási-tanulási folyamat eredményességét avagy sikertelenségét. Ezek közé értem a különböző tanítási-tanulási stratégiák ismeretét, a modern technikai eszközök alkalmazásának képességét a szóban forgó folyamatban, de tágabb értelemben talán ide sorolhatjuk a tanulási környezetet befolyásoló hatását, illetve a folyamat szerkezeti felépítését, valamint a nyelvi tényezőket is. Szeretném hangsúlyozni, hogy véleményem szerint ezek azok a szegmensei a tanítási-tanulási folyamatnak, melyek a legközvetlenebbül hatnak magára a folyamatra. Továbbá itt szintén nem szeretnék különböző stratégiák hatékonyságának részletes összehasonlításába, sem egy idealizált tanítási környezet leírásába belemélyedni, hanem szintén ezeknek az ismeretére szeretném felhívni a figyelmet.

Összefoglalva: nem azt tartom relevánsnak, hogy különböző tanítással kapcsolatos elméleteket, stratégiákat, célokat, segédeszközök hatékonyságát stb. összehasonlítsunk és ezek alapján kierőszakoljunk egy hatékonysági sorrendet, hanem ezeknek az ismeretét tartom fontosnak. Nekünk pedagógusoknak - véleményem szerint - ezeket ismernünk, kell és ezek közül válogatva ki kell alakítanunk egy egyéni tanítási filozófiát, hiszen szerintem hatékonyabb és kevésbé hatékonyabb filozófia, elmélet, hanem minden tanár a saját maga által megkonstruált filozófiában kell, hogy hatékony legyen.